Két definíció, először:
– anabolizmus: felépítő (pl. fehérjeszintézis) és energia-felhasználó, azt beépítő anyagcsere-folyamat,
– katabolizmus: lebontó és energiatermelő anyagcsere-folyamat
Nézzünk meg hozzá pár tévhitet is!
1. Úgy érzed, vagy esetleg tudományos szövegben is úgy olvastad, hogy a szénhidrátra megjelenő inzulin tesz kövérré, tehát zsírszövetet épít (anabolizmus – felépítés).
Nos nem, a táplálék (energia) hatására megjelenő inzulin nem önmagában hízlal. Ő csak megvédi azt, ami energiaraktárat jelent – és ebbe beletartozik a vér is! És ezen vérben található molekulákat (trigliceridek, glukóz stb.) megpróbálja egy megfelelő raktárban elhelyezni, későbbre – “hátha majd jól jön” alapon. Hogy a raktár mennyi tápanyagot képes befogadni – mekkorára nőhet a zsírszövet és mennyire telhet meg a harántcsíkolt izomszövet glikogénraktára, az metabolikus egészség és állapot függvénye is.
Emellett természetesen segíti egyéb anabolikus folyamatok végbemenetelét is, hiszen kell a pajzsmirigy-hormonok, növekedési hormon és tesztoszteron hatásának sikerességéhez is. Azonban ott is technikailag erősebb a raktárvédő funkció, ugyanis vannak hormonok, amik önmagukban is segítik például a fehérjeképződést.
Összefoglalva, az inzulin raktárvédő!
2. A testépítők a növekedési hormon mellett használnak sokszor inzulint is – biztosan az izmosodáshoz szükséges! És gyermekekben is biztosan ezerrel működik…
A növekedési hormon ugyanis
- Biztosítja a genetikailag meghatározott testméretek elérését. Nincsenek kitüntetett célszervei,
- Serkenti a porcsejtek osztódását, a csontok hosszúsági és szélességi növekedését, segíti az elcsontosodást, serkenti a fehérjék vázizomba épülését (ezért lehet doppingszer, hosszútávú teljesítménynövelő szer);
- Hatásaiért az inzulinszerű növekedési faktor (IGF-I vagy régi nevén somatomedin C) a felelős, mint szöveti hormon. Az IGF-1 a májban, izomban, bélben és a vesében termelődik.
- Felszabadítását a ghrelin – növekedési hormont felszabadító peptid – is segíti,
- Növeli a vércukorszintet, serkenti a cukor raktározását, gátolja a cukor oxidációját.
Ezzel szemben az inzulin:
- Egyetlen hormonként csökkenti a vércukorszintet, mivel segíti a szövetek, sejtek glukózfelvételét, segíti a glukóz bejutását a sejtekbe, (elsősorban a máj-, zsír-, izomszövetekre hat, az idegsejtek glükóz felvételét NEM befolyásolja),
- Serkenti a máj glikogén szintézisét, csökkenti a glükóz leadását,
- Növeli az izom glikogén szintézisének mértékét,
- Fokozza a szövetek – főleg a zsírszövet – cukor oxidációját, a glicerinaldehid-foszfát képződését, serkenti az ebből meginduló zsírszintézist – DE NOVO LIPOGENEZIS, ami biztosítja, hogy a feleslegben felvett szénhidrátok zsírok formájában raktározódhassanak!
- Ha már nem fér el több molekula a raktárban, az érhálózatba ömlenek és így emelkedni fog a vércukorszint és a szérum szabad zsírsavszint!
- Csökkenti a vér szabad zsírsavszintjét – serkenti a zsírsejtek zsírsav felvételét; a zsírszövetekben gátolja a zsírok bontását, serkenti a szintézisüket;
- Serkenti a sejtek – főleg izomrostok – aminosav felvételét, fokozza a fehérjeszintézist, így támogatja a növekedési hormon hatását, elsősorban a vázizomban (–> testépítés!); az izmok aminosav felvétele persze anabolikus folyamatokhoz szükséges (fehérjeszintézis), de ne feledjük, az IZMOK AMINOSAV RAKTÁRAK. Az inzulin azt is megvédi, sőt az erekben keringő molekulákat is!
Azért, mert az excessive injektált GH által vérben tartott glukózt idővel nem tudják másképpen az izomsejtekbe juttatni!
Összességében az inzulin az anyagcserét az anabolikus irányba tolja, termelődésének a mértékét alapvetően a vércukorszint határozza meg. A RAKTÁRVÉDELEM ÉRDEKÉBEN – itt sem a váz növekedését segíti elsősorban!
– – –
Szükséges az inzulin a növekedéshez, de érdemes olyan mértékben termeltetni, ami a hasznos tápanyagok megjelenésekor szükséges!