Jóllakat a zsír?

Jóllakat a zsír?

Első hallásra valószínűleg két szélsőséges válasz ugrana be:
 
1. “Próbáljuk alacsonyan tartani a zsírbevitelt, főként a koleszterin és telített zsír oldalán, hisz károsak nagyon”, főként a szív- és érrendszer betegszik meg tőlük”, vagy
2. “Zsíradaptált, ketogén anyagcsereprolfilom alapja az, hogy nagyon nagy mennyiségű zsírt fogyasztok, a zsír jóllakat.”
Nos, mindkettő katyvasz. Egyik sem igaz.
Érdemes megfigyelni, hogy az első ábrán látható “satiety response to macros” (jóllakottság, telítettség-érzet a makrotápanyagok – zsírok, fehérjék, szénhidrátok és rostok hatására) grafikon szerint a legnagyobb éhséget csökkentő, majd jóllakottság érzést okozó hatása a fehérjének van, ráadásul viszonylag gyorsan okozza ezt.
Jóllakat a zsír?
A második grafikon azért érdekes, mert látható, a zsírok közül jóllakottságot generáló hatása főként a koleszterinnek és a telített zsíroknak van, de legszembetűnőbb a koleszterin: nem sokra van szükség belőle ahhoz, hogy segítse a jóllakottság kialakulását, ami azt jelenti, nem kell egy feltétlenül nagyon zsíros hússzelet…
Jóllakat a zsír?
Ugyanakkor a koleszterin a színhúsban is megfordul, így összességében látható, ott sem a zsír-, hanem első körben a fehérje bevitellel érkezik meg a koleszterin.
Szépen kirajzolódik az is, hogy mennyire a “weight gain” – hízás – generátorai az összes telítetlen zsír és zsírsav, kivéve az omega 3 zsírsavakat. Amik ugyebár nagyon pici mennyiségben szükséges funkcionális molekulák és nem energiaforrást jelentő vegyületek…
 
Összefoglalva, a legnagyobb jóllakottság generáló hatása a fehérjének, a koleszterinnek és a minimális mennyiségű omega-3 zsíroknak van, ami gyakorlatilag tökéletesen ráillik egy soványabb vörös húsra.
Ami fehérje központú, nagy tápanyagsűrűségű élemiszer.
 
Jó étvágyat, majd jóllakottságot!
 
(Photo credit: Optimisers)

Hozzászólás

<

15 − 7 =

Scroll to Top