Tápanyagsűrűség és éhség

Tápanyagsűrűség és éhség

300 kalóriányi jóllakottság és 300 kalóriányi éhség. Te döntöd el, mit eszel, a szervezeted pedig azt, hogy mennyit eszel belőle.
300 kalóriányi bőrös lazac tartalmaz mondjuk 50 százalék fehérjét, 40 százalék zsírt és gyakorlatilag nulla szénhidrátot; alacsony szénhidráttartalmú zöldségek köretében kísérve pedig minimálisat.
 
Ez kisebb ad libitum (szükséges és elégséges) energiabevitelt határoz meg az agy és így a szervezet számára, mint
300 kalóriányi fánk, a maga 50 százalék szénhidrátjával, 40 százalék zsírjával és 10 százalék fehérjetartalmával.
Miért?
Nagyon egyszerűen, a táplálék tápanyagsűrűsége és a benne található fehérje, valamint mikrotápanyagok mennyisége határozza meg, hogy az étkezés alkalmával – metabolikus egészségednek és flexibilitásodnak megfelelően – mennyire elégül ki a szervezet tápanyagéhsége és marad esetleg kielégítetlen az energiaéhség.
Ha a kettő találkozik, tehát szinte szinkron kap választ a tápanyag- és energiaigény is, a túlevés valószínűsége minimális.
Éppen ezért nagyszerű a hús-zsír-belsőség és tojás fogyasztásán alapuló táplálkozás, a tápanyagban sűrű, alacsony anutrienstartalmú, hipoallergén növényekkel kiegészítve (pl. gyökérzöldségek, káposztafélék) – itt ugyanis a tápanyagsűrűség hatalmas és mellette az átlagos energiafogyasztás kisebb növényi társaikhoz viszonyítva.
 
Egy tápanyagban sűrű mindenevő táplálkozási forma átlagosan 46 százalék fehérjét, 44 százalék zsírt és szénhidrátot tartalmaz, tápanyagsűrűsége hatalmas – 1,5 kg/ 2000 kcal (97 százalék), fehérje-energia hányadosa 1,05.
Tápanyagban sűrű karnivor esetben a fehérje átlagosan 62 százalék, a zsír+szénhidrát együttese 38 százalék, a tápanyagsűrűség 1,4 kg/2000 kcal (81 százalék) és fehérje-energia hányadosa 1,63.
Jóval bármelyik növényi társa fölött. A TÉNÉ felett is.
Tehát a lényeg: tápanyagsűrűség & fehérje prioritás!
 

Hozzászólás

<

10 + öt =

Scroll to Top