Az emberi gyomor természeténél fogva kifejezetten savas közeg, mely számos szakember szerint arra utal, hogy őseinknek nagy szüksége volt a gyomorsav minimum két hatására.
Egyrészt segített a táplálékkal bejutó kórokozók eltávolításában, másrészt nagy szerepe volt abban, hogy a táplálék magas fehérjetartalmát aminsavakra bontsa.

Fotó: dxg
Így tehát a GERD okának (Gastroesophagealis refluxbetegségnek) a túl nagy mennyiségű gyomorsav-képzést beállítani elég merész ötlet és szinte biztosan igaz, hogy az esetek döntő hányadában
a GERD oka nem a túlzott savmennyiség.
Lehet, hogy pont a túl kevés gyomorsav termelődése okozza a gondokat, akadnak is elismert szaktekintélyek, akik ebben látják az igazi problémaforrást. Az elmélet képviselői szerint az, hogy savas visszaáramlást érzékelünk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy túl sok gyomorsavunk lenne – ez mindössze a gyomor-antiperisztaltika (gyomor-mozgásmentesség) tünete.
A nem megfelelő mennyiségű és minőségű gyomorsav ugyanis csökkenti a nyelőcső alsó záróizmának tónusát, ezáltal lehetővé teszi, hogy a gyomor tartalma (a gyomornedvekkel együtt) visszaáramoljon a nyelőcsőbe.
A gyomorban található sósav (HCl) aktiválja a fehérjéket lebontó enzimeket és serkenti az emésztési folyamatokat.
A hypochlorhydia-elmélet a gyomorsav mennyiségének növelését és minőségének javítását célozza, szemben a hagyományos megközelítéssel, ami éppen a gyomorsav csökkentését szorgalmazza – általában körültekintés és megalapozottság nélkül (ld. lejjebb).
Ehhez a szakemberek gyakran Betain-HCl-ot használnak, amellyel átmenetileg pótolható a gyomorsav. A módszer használata az 1920-as évekre nyúlik vissza és újabban napjainkból is számolnak be szakemberek az eljárás sikeres alkalmazásáról és a reflux-szal küzdő betegek javulásáról.
Savcsökkentők
A savcsökkentő gyógyszereket a betegek évekig vagy akár élethossziglan szedik (jómagam öt éven át engedelmesen használtam egykor a gasztroenterológus professzor javaslatára) és annyira gyakori a használatuk, hogy egy társadalmi szinten elterjedt szerről beszélünk. Szinte ismerősen csenghet a Nolpasa márkanév, melynek hatóanyaga a pantoprazol.

A refluxbetegségben, a GERD (gastroesophageal-reflux-disease)-ben leggyakrabban felírt protonpumpa-gátló gyógyszerekkel a helyzet az, hogy a klinikai rövid és hosszútávú hatásvizsgálat valójában hiányzik,
a meglévő adathalmazban előforduló egyre súlyosabb mellékhatások pedig nem csökkentették és nem csökkentik a gyógyszercsalád népszerűségét – az változatlanul töretlen.
Leszokni róluk nagyon nehéz, ugyanis a használatukhoz kapcsolódó és járó hormonális és biokémiai változások rendkívül agresszívek – akár a gyógyszer által direkt gátolt H/K-ATP-áz enzimről, akár a velük szinkron változó gasztrin jelsorozatról beszélünk. Jómagam rendkívül nehezen tudtam letenni a tablettákat és hosszú hónapokig nehezen elviselhető tünetek kísérték a hiányát.
Belgyógyászati protokollok szerint a protonpumpa-gátlókat általában hat hétre szabadna csak felírni, mégis sok beteg évekig-évtizedekig szedi;
túlhasználják a szereket, azaz az orvosok indokolatlan esetben is felírják és egészségyügyi intézményekben sokszor rá is állítják a betegeket: ez az ismert, súlyos kockázatok fényében nagy felelőtlenség.

Fotó: deut
Vészes magnéziumhiány és következményei
Elegendő mennyiségű magnéziumhoz elég nehéz kizárólag táplálkozással hozzájutni, pedig egy különösen fontos ásványi anyagról van szó. A stressz, sport, a magas fitáttartalmú ételek (pl. magvak, teljeskiörlésű gabonák), valamint a kávé- és teafogyasztás is fokozhatja a magnézium kiürülését.
A Life Extension Foundation a magnéziumot az “új D3-vitaminnak” nevezi, mert éppen olyan fontos és éppen olyan gyakori a hiánya, mint a D3-nak.
A szervezetben rendkívül sok helyen tölt be nagyon fontos funkciókat, nélkülözhetetlen az egészséges életfolyamatokban.

Fotó: chr
2006-ban jelent meg az első tanulmány arról, hogy protonpumpa-gátlót szedő betegeknél kórosan alacsony magnéziumszint tapasztalható. Az újabb és újabb beszámolók hatására az amerikai gyógyszerhatóság (FDA) 2011-ben kiadott egy biztonsági figyelmeztetést, miszerint
a protonpumpa-gátlók veszélyesen alacsony magnéziumszintet okozhatnak.
Ebből minimum az következne, hogy az ilyen gyógyszert szedő betegeknél a felírást megelőzően mérjék meg és a szedés alatt rendszeresen kövessék a magnéziumszint alakulását.
A súlyos magnéziumhiány tetanuszt, rohamokat, epilepsziás görcsöket, szívritmus zavarokat, émelygést, hányást, érzészavarokat, izomgyengeséget, letargiát és elektrolit-zavarokat okoz.
Az ugyan máig nem tisztázott, miként okozhat a protonpumpa-gátlók szedése alacsony magnéziumszintet, mindenesetre kérdéses, hogy elég-e rendszeres magnéziumpótlásról gondoskodni. Az FDA által ismertetett 38 beteg negyedénél a pótlás nem bizonyult elégnek, magát a gyógyszert is el kellett hagyni.
A vérben a szervezet magnéziumkészletének mintegy 1 százaléka található, így, amikor már a vérben mért érték is a normál szint alá megy, a szervezetben súlyos magnézium-depléció áll fenn – ezt egy-két magnézium tablettával nem lehet helyrebillenteni.
Mivel a szervezetben a kálium, magnézium és kalcium plazmaszintek, intra- és intercelluláris koncentrációk egymással összefüggnek, a komoly magnéziumhiány általában kálium- és kalciumhiányhoz is vezet és ezek együttesen idéznek elő súlyos zavarokat és hiánytüneteket, akár áttételesen a kapcsolódó vitaminmetabolizmus károsodását is okozva.
a magnézium több mint 300 enzim működésében játszik szerepet és a
D-vitamin sem hasznosul magnézium hiányában.
Tüdőgyulladás és Clostridium difficile fertőzés
Mivel a protonpumpa-inhibitorok hatására a gyomorban lecsökken a savasság, baktériumok szaporodhatnak el, melyek
a tüdőbe jutva tüdőgyulladást is okozhatnak.
Hanonló a helyzet a Clostridiummal is: a veszélyes baktérium szintén azért tud elszaporodni, mert lecsökken a gyomorban a pH.
A fertőzés nehezen kezelhető, nem ritkán halálhoz vezet.
Csonttörés
A kalciumvegyületekből a gyomor sósavjának hatására alakul ki a kalcium felszívódó formája.
A lecsökkent savasodás miatt csökken a kalciumfelvétel és ezért a mellékpajzsmirigy hormon bontani kezdi a csontokat a megfelelő kalciumszint biztosításához.
Számos vizsgálat igazolta, hogy a protonpumpa-gátlók növelik a csontritkulás és a csonttörés veszélyét, valamint több kutató is arra az eredménye jutott, hogy minél tovább használ valaki protonpumpa-gátlót, annál nagyobb a medencecsonttörés kockázata.
Akut vesegyulladás
Számos esetet ismertettek már a szakirodalomban, amelyeknél akut vesegyulladás alakult ki protonpumpa-gátlók szedése során, sőt némely esetben azt is igazolták, hogy a vesebetegség rendeződése után ismét adva a protonpumpa-gátlót, a veseelégtelenség ismét megjelent.
Gyomor- és vastagbélrák
Újra és újra felmerül annak a lehetősége, hogy
a protonpumpa-gátlók szedése a gasztrin nevű, gyomorban termelődő hormon növekedést serkentő hatása miatt megnövelheti a gyomor és vastagbélrák kockázatát.
Erős arra a gyanú, hogy a gyomorsav-szekréciót erősen gátló vegyületek tartós adagolása során kialakuló hypochlorhydria kedvez a gyomorban a baktériumok elszaporodásának, melyek a táplálék nitráttartalmát rákkeltő nitrózaminná alakítják, ami a gyomorrák kialakulásának a veszélyét jelentősen fokozhatja.

Fotó: debreceninapok
Vezető kutatók tanulmányaik során úgy találták, hogy azok, akiknél családi hajlam van a vastagbél polipok kialakulására, vagy örökletes hajlamuk van vastagbélrákra, azokban magas a gasztrinszint. Mivel a protonpumpa-gátlók szedése megnöveli a gasztrin szintet, logikus következtetés, hogy ez kockázatot jelent polipok és később vastagbélrák kialakulására.
A reflux kezelésére szolgáló protonpumpa-inhibitorok hosszú távú alkalmazása ráadásul egy új kutatás szerint összefügg a gyomorrák kockázatának megduplázódásával.
Azt követően, hogy a Helicobacter pylori eradikációja megtörtént, a kutatás szerint a daganatos betegség kockázata a PPI (protonpumpa-gátló)-kezelés időtartamával és adagjával arányos. A Helicobacter pylori eradikációja szignifikánsan csökkenti a gyomorrák kialakulásának kockázatát, de a sikeresen kezelt betegek egy jelentős részénél ennek ellenére kifejlődik a daganat – a daganat, amely a harmadik vezető halálozási ok a rákos megbetegségek között.
A tanulmány szerint a PPI-k egyre gyakoribb szedése egyre magasabb gyomorrák-kockázatot eredményez, napi gyakoriságú alkalmazás esetén 4,55-szeres is lehet a kockázat növekedése.
Az alkalmazás időtartamának hossza szintén összefüggésben volt a daganat kockázatával, egyéves terápia után például 5-szörösére, 3 évnél hosszabb kezelés után pedig több mint 8-szorosára nőhet a gyomorrák kialakulásának esélye.
Mindezek az igazolt, a valószínűsíthető és a bizonytalan kockázatok arra figyelmeztetnek, hogy szerencsésebb volna a refluxot és GERD-et természetes úton kezelni.
A túlzott savtermelés egyértelmű kapcsolatba hozható a túlzott szénhidrátfogyasztással, a szénhidrátanyagcsere stabilitásának beállítása szakemberek szerint kulcskérdés a betegség oki kezelésében.