A világ legjobb üzlete a krónikus beteg, melynek igazi ellensége a hatékony és olcsó terápia. A zavarosban halászók közt magasan jegyzett rákkutatók is felbukkanhatnak.
Az elmúlt években a magyar biotechnológiai sikercégnek, a transzportfehérjékre specializálódott Solvo Zrt.-nek különféle pályázati forrásokból milliárdos nagyságrendű vissza nem fizetendő állami támogatást ítéltek meg, így az sem meglepő, hogy a cég nettó árbevétele 2019-ben a hivatalos adatok szerint 2 865 804 000 Ft volt.

A Solvo Zrt.-t a gyógyszerjelölt és az élő sejtek membránjaiban található transzportfehérjék kölcsönhatását vizsgáló, piacosítani szánt kutatási eredményre alapították 1999-ben. Ennek keretében a budapesti Hematológiai és Immunológai Kutatóintézet munkacsoportja egy akadémikus vezetésével olyan tesztet fejlesztett ki, amellyel meg lehet vizsgálni, hogy a rákos betegek kemoterápiájában ígéretesnek vélt
új hatóanyagokat a daganatos sejtekben működő úgynevezett MDR-(multidrogrezisztencia-)pumpa – az ABC speciális transzportfehérje-komplex – kipumpálja-e vagy sem.
Ha igen, a szer nem lesz hatásos. Állítólag a teszt segítségével költséges hatástanulmányokat spórolhattak meg a gyógyszergyárak
Az egyetlen, megrendelésre alapított cég azóta azonban többször majdnem csődbe ment, ugyanis screeningszolgáltatását elkezdte hirdetni, de exponenciálisan emelkedő vevőszáma nem keletkezett: a vezetők olyan adatokra alapították üzleti tervüket, melyek gyakorlatilag nem is léteztek. De láss csodát,
a gyógyszerjelöltek tesztelése helyett a cég már membránpreparátumok árusítására állt át,
és így – mivel a befektetők biztosítva látták a vállalkozás pénzügyi helyzetét – folyamatosan finanszírozták a céget, ahogyan azt teszik jelenleg is.
Daganatterápiás vonatkozások
Bizonyos daganatok nem reagálnak a kemoterápiás szerekre, őket multidrog-rezisztens tumoroknak nevezzük. Ezekről kiderítették, hogy egy sejtfehérje (Gp170, vagy P-gp, újabb nevén MDR1) túltermelése révén érik el ezt a rezisztenciát. Ez a fehérje sejtek citoplazmájában van jelen és a bejutott esetleges mérgező anyagokat megköti és „kiviszi” a sejtből, mielőtt azok a sejtműködést károsíthatnák.
Így – mivel a toxikus rákellenes szereket is eltávolít – védi a daganatsejteket.
Az Ivermectinről kimutatták, hogy gátolja azt a sejten belüli kémiai jelsorozatot – szignál-transzdukciós-kaszkádot -, ami az MDR1 fokozott termelését kiváltja. Így
az Ivermectin visszaállítja a multidrog-rezisztens daganatok érzékenységét a kemoterápiás szerekre.

Tehát összességében azt láthatjuk, hogy a Solvo Zrt. daganatterápiában alkalmazható fejlesztése pontosan azt célozza, ami az Ivermectin természetes adottsága: a daganatok érzékenyítése a kemoterapeutikumokra.
Az Ivermectin onkológiai alkalmazása esetén a Solvo Zrt. fent említett drága szabadalma feleslegessé és szükségtelenné válna,
a szer pedig – ha COVID-19-re vonatkozó protokolláris bevezetése sikeres lesz – örök ellenségeket szerez magának: a Solvo Zrt. vezető kutató-feltalálója gyógyszergyárak megbízásából több új, vagy újrapozicionált (repurposed) gyógyszer COVID-elleni felhasználásának bevizsgálásában vesz éppen részt. Ha azonban abba a hitbe szeretnénk ringatni magunkat, hogy a tapasztalt felfedező és a biotechnológia szorosabb kapcsolatban már nem is lehetnének, minden bizonnyal tévedünk: az elérhető adatok alapján úgy tűnik, szinte összeforrhatott az életük: számos kiváló fejlesztés köthető hozzá.
Nehéz döntés?
Nos, a körkép zavaros, halászni benne kacifántos. Mindenki eldöntheti ezután, hogy az áldozatos tudományos tevékenységért egy fantasztikus kitüntetés vagy a hírek szerint már profilaxisban lenyűgöző hatással bíró Ivermectin (Stromectol) legyen-e a több, mint 300 nemzetközlileg jegyzett cikkel bíró tudós megérdemelt jutalma.
Nagyon jó cikk.
Elolvasva a cikket érdekes összefüggések látszanak kibontakozni. Mindez elgondolkodtató!